A Magyar Közlöny 46. számában megjelent a 10/2016. (IV.5.) NGM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről. A fontosabb változásokról a következő összefoglalót készítettük.
Néhány új fogalom került bevezetésre:
– rendeltetés szerinti használat: az a tevékenység, amely az üzemeltetési dokumentációban előírtak szerint, a vonatkozó munkavédelmi szabályok figyelembevétele mellett történik;
– rendkívüli munkavégzési körülmény: az átlagostól jelentősen eltérő esemény, körülmény, természeti jelenség, illetve munkavégzéssel kapcsolatos mentési, katasztrófa-elhárítási tevékenység;
Új szakkifejezések kerültek alkalmazásra, például: „kezelőelem” helyett a „vezérlőberendezés”, „üzemeltetés megkezdése” helyett „használatba vétel”.
Lényeges változás, hogy a jogszabály hatályba lépésétől (2016. május 5.) szerelői ellenőrzést erősáramú villamos szakember végezhet. További fontos változás hogy a kisfeszültségű erősáramú villamos berendezésen végzett szerelői ellenőrzés, illetve szabványossági felülvizsgálat keretében a közvetett érintés elleni védelem felülvizsgálata mellett az érintésvédelmi berendezés megfelelőségének ellenőrző felülvizsgálatairól is gondoskodni kell.
Részletesebb szabályozás került kialakításra a szerelői ellenőrzésre, illetve a szabványossági felülvizsgálatra a következők szerint:
„Szerelői ellenőrzés elvégzése szükséges a villamos berendezés, illetve érintésvédelmi berendezés
- a) létesítése, bővítése, átalakítása és javítása után a szerelés befejező műveleteként;
- b) érintésvédelmének hibájára vagy hiányosságára visszavezethető rendellenesség észlelése esetén első lépésként;
- c) minden érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálata alkalmával, annak bevezető részeként; vagy
- d) jogszabályban meghatározott gyakoriságú időszakos ellenőrző felülvizsgálatok esetén.
Szabványossági felülvizsgálat elvégzése szükséges
- a) új villamos berendezés létesítésekor az üzemszerű használatbavétel előtt;
- b) a villamos berendezés bővítése, átalakítása és javítása alkalmával, a szerelői ellenőrzés elvégzése után;
- c) az érintésvédelem hibájára vagy hiányosságára visszavezethető, minden olyan rendellenesség észlelése esetén, amelynél a rendellenességi ok meghatározása, a javításhoz szükséges hiba behatárolása szerelői ellenőrzéssel nem volt elvégezhető; vagy
- d) jogszabályban meghatározott gyakoriságú időszakos ellenőrző felülvizsgálat esetén.”
Változott az áram-védőkapcsolók időszakos ellenőrzése, mostantól működési próbát kell végezni (időszakos ellenőrző felülvizsgálat helyett), és csak háromhavonta. Új előírás szerint szintén háromhavonta kell működési próbát végezni a feszültség-védőkapcsolón. Kivételek ez alól az ideiglenesen telepített munkahelyek, mert ott továbbra is havonta kell működési próbát végezni az áram-védőkapcsolón és a feszültség-védőkapcsolón is. Kéziszerszámok és hordozható biztonsági transzformátorok időszakos ellenőrző felülvizsgálata nem változott, szerelői ellenőrzéssel legalább évente kell elvégezni.
Új előírás, hogy a vizsgált berendezés vizsgálati eredményét írásban kell dokumentálni, amelynek a következőket kell tartalmaznia:
- a) hogy a felülvizsgálat mely berendezésre terjedt ki;
- b) a vizsgálatot végző felelős személy nevét és az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálói vizsgabizonyítványának számát;
- c) hogy milyen ok miatt került sor a vizsgálatra;
- d) hogy mikor végezték a vizsgálatot és
- e) az irat végén a hitelesítést, amely a dátumot és a vizsgálatot végző aláírását foglalja magába.
Új követelmény, hogy a munkaeszköz időszakos ellenőrző felülvizsgálatáról készült jegyzőkönyvet, telepített munkaeszköz esetén a helyszínen kell tartani. Az pedig nem változott, hogy a telephelyen kívül használt munkaeszköz esetén, a munkaeszközön elhelyezett, jól látható jelzéssel kell tájékoztatást kell nyújtani a legutóbbi időszakos ellenőrző felülvizsgálat elvégzéséről.
A terhek emelésére használt munkaeszközök követelményeiben bekövetkezett változások:
Új előírás, hogy emelőgép esetén a személytartót a teherfelvevő eszközhöz úgy kell rögzíteni, hogy az a teherfelvevő eszközről történő véletlen elmozdulás ellen biztosított legyen. Továbbra is irányító személyt kell biztosítani az emelési művelethez, ha a teher emelésére kialakított munkaeszköz kezelője a teher emelésének teljes folyamata alatt nem tudja annak biztonságos mozgását közvetlenül vagy megfelelő segédeszköz alkalmazásával folyamatosan figyelemmel kísérni, azonban az új előírás szerint már nem kell az irányító személynek képesítéssel rendelkezni. Ha a terhet egyidejűleg két vagy több munkaeszközzel emelik, továbbra is szükséges külön technológiai utasítás kiadása, azonban most már az együttes emeléshez irányító személyt is ki kell jelölni.
Létrák használatára vonatkozó előírások változásai:
A munkaszintek megközelítését lehetővé tevő létrát továbbiakban úgy kell megválasztani és elhelyezni, hogy az egyéb kapaszkodási lehetőség hiányában legalább 1 méterre (korábban elegendő magasságban) nyúljon ki az elérendő munkaszint fölé. Új előírás, hogy a létrát a használat megkezdése előtt szemrevételezéssel ellenőrizni kell, sérült, deformálódott, hiányos létra pedig nem használható.
A munkaállványok használatára vonatkozó követelmények változásai:
A munkaállványt az írásban megbízott személy (korábban megfelelő képesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkező személy) által készített építési és bontási terv szerint kell felépíteni, használatba venni, illetve lebontani, figyelembe véve a használati útmutató előírásait is.
Az összefoglalót letöltheti itt.
Magyar